Sikeres oktatási együttműködés a DT-ITS Public Cloud üzletága és a Pécsi Tudományegyetem között

A Public Cloud OTC terület a tavalyi év során számos kihívást vitt sikerre, ilyen volt a Pécsi Tudományegyetemmel közös oktatási projekt is. Ez volt az első alkalom, amikor olyan, felhőtechnológiákat bemutató tárgyat volt lehetőségük oktatni, amely kötelező minden hallgatónak, ráadásul közvetlenül záróvizsga előtt. Külön öröm, hogy nem csak az OTC-s kollégák, hanem a PC-n belül több területről is részt tudtak venni a projektben, így piacképes tudást adva a jövő generációjának. Természetesen a résztvevők nagyon komolyan vették ezt a fontos feladatot. Az alábbiakban az oktatás közben szerzett tapasztalataikról meséltek.

Hogyan merült fel az oktatás ötlete?

Kiss Zsolt: A Pécsi Tudományegyetemmel már többéves kapcsolatunk van, 2017-ben tartottuk az első órákat, akkor még szabadon választható tantárgyként. 2020 nyarán a HR megkeresett engem, mint utolsó kollégát, aki oktatott az egyetemen, hogy a 2020 őszi félévben is lenne ránk igény, mert a mérnök informatikus tantervben a mérnöki szakirányon kötelező, 7. féléves tantárgy lett a „Felhő Technológiák”. Végül a nappali tagozatos tantárgyat vállaltuk be.

Molnár Viktor: Az egyetemmel való együttműködésünk során a téma mindig is hasonló volt, volt, amikor Openstack közeli témát oktattunk, volt, amikor a tárgy neve „Felhőalapú technológiák” volt. A különbség az, hogy ezek eddig szabadon választható 2 kredites tárgyak voltak, most az előrelépés abban nyilvánult meg, hogy egy, a mérnökinformatikusok számára kötelező tárgyat kaptunk.

Az előnyünk a témában, hogy Openstacket nem oktatnak sok helyen, mi pedig, mint az iparban tényleg gyakorlatban dolgozókként tudunk beszélni róla. És nagyon szívesen is vettük a megkeresést.

Kik voltak azok a kollégák, akik részt vettek ebben a projektben és hogyan?

Kiss Zsolt: Az OTC csapatból Molnár Viktor és Haas András voltak, akik egyből csatlakoztak ehhez a misszióhoz. Viktor már korábban is tanított a PTE-n szabadon választható tantárgyat, András pedig szintén rendelkezik hasonló múlttal egy másik egyetemről. A cél az volt, hogy ne az Open Telekom Cloud terméket tanítsuk, hanem standard Cloud ismereteket Openstack alapon, és erre főleg az OTC csapatból volt jelentkező. Természetesen a félév közben voltak vendégelőadók is, Putz Norbert és Meier Szabolcs, akik az AWS és GCP felhőket mutatták be a hallgatóknak. Kezdetben személyesen tartottuk az órákat szerdánként 4 x 45 percben, de ahogy a COVID helyzet fokozódott ősszel, mi is áttértünk a digitális oktatásra, és Webexen mentek az órák.

Molnár Viktor: Én már gyakorlatilag 2017 óta, amikor elindult az együttműködés az egyetemmel, oktattam az egyetemen, így Zsolt megkeresése felém magától értetődő volt. Már a legelejétől látszódott, hogy ez egy nagyobb volumenű és fontosabb tárgy, így szükségünk volt backupra, valamint mivel nem feltétlenül csak az OTC-hez kötődő volt a téma, hanem magához a felhőhöz, így, hogy a hallgatók több szempontból kaphassanak oktatást, felkértünk vendégelőadókat is a DT-ITS más részeiről.

Andrással az összes óra anyagát közösen dolgoztuk ki, a tematikát pedig munka és idő függvényében osztottuk fel. A 4 x 45 perc során két részre kellett koncentrálnunk, egy elméletire és egy gyakorlatira, sokszor az elméletet iparból vett, konkrét példákkal mutattuk be.

Milyenek voltak a visszajelzések a hallgatók, az egyetem részéről? Számotokra milyen élmény volt az oktatás?

Kiss Zsolt: Az egyetemmel én tartottam a kapcsolatot, és a háttérmunkát, tárgyalásokat, egyeztetéseket is én csináltam.  Az egyetemmel transzparensen megosztottuk az órai anyagokat, a ZH és vizsgafeladatokat is, ami nekik is segítség lehetett a levelezős órák megtartásához. Büszkén mondhatom, hogy jól szerveztük az órákat és hangoltuk össze a mindennapi munkáinkkal, egyedül egy alkalom maradt el betegség miatt. A félév végén számos pozitív visszajelzés jött Iványi Péter tanszékvezető Úrtól, és a jövőben is igényt tartanának ránk.

Haas András: Mi úgy vettük észre, hogy a hallgatókat érdekli a téma, és az előadásokat is mindenki látogatta. A félév során többször is volt extra pontszerzési lehetőség az óra végén, ez általában egy gyakorlati feladatmegoldás volt, és mindig sikerült teljesíteni egy-egy hallgatónak. A tárgy végső eredményei alapján szintén arra tudunk következtetni, hogy érdeklődtek, pedig nem volt egyszerű aláírást, illetve vizsgajegyet szerezni. Előfordult olyan is, hogy egy zárthelyit eltoltunk egy héttel a kérésükre, szóval összességében én azt éreztem, hogy jó benyomást keltettünk.

Molnár Viktor: Persze voltak olyanok, akiknek ez csak egy újabb kötelező óra volt, viszont voltak, akik nagyon aktívak voltak, és érdeklődtek, kérdeztek. Szerintem egy óra akkor jó, ha inkább beszélgetünk a témáról, van egy párbeszéd. Az adott témát mindig a hallgatók képére kell formálni, olyan példákkal, ami számukra is érdekes lehet, hogy magukénak érezzék. Főleg a gyakorlatok kapcsán látszódott az, hogy órán kívül is próbálnak a hallgatók foglalkozni vele, gyakorolni. A másik, ami szintén kellemes meglepetés volt, hogy a két mód közül, amivel meg tudják oldani a hallgatók a feladatot (grafikus felület használata vagy a parancssorba írás), már a legelső gyakorlatokon is többen egyből a parancssoros megoldást alkalmazták. Összességében, számomra pozitív élmény volt ez a projekt, az oktatás nem áll távol tőlem, munka mellett mindig volt valamilyen kapcsolatom vele, és élvezem is.

Hogyan birkóztatok meg a kialakult Covid helyzettel, a távoktatással?

Haas András: A korlátozások bevezetése nagyjából egybe esett az első zárhelyivel, így egy picit bonyolultabb lett digitális oktatásra átállni, de a hallgatókkal egyeztetve végül arra jutottunk, hogy az első ZH-t még személyesen írják meg, utána viszont Webexen keresztül történik majd az oktatás és számonkérés, ha maradnak a korlátozások. Így utólag már tudjuk, hogy maradtak, de nem jelentett problémát sem a hallgatóknak, sem nekünk, oktatóknak átállni. Az online számonkérés volt csak egy picit furcsa nekem, amikor én végeztem – egy pár évvel ezelőtt – ez elképzelhetetlen lett volna.

Molnár Viktor: Az eredeti tervünk az volt, hogy a vizsgának egy nagy része gyakorlati lett volna, de a COVID helyzet miatt mind az órai anyagok témaköreit, mint a vizsgáztatási módszert meg kellett változtatnunk. Viszont ami segített, hogy már a kezdetektől úgy terveztük a kurzust, hogy az független legyen az egyetemtől, minden hallgató kapott egy felhőben futó Openstack környezetet, így ez hozzáférhető volt alapvetően távolról is.

Mit gondoltok, miért éri meg ez a projekt a résztvevők számára?

Molnár Viktor: Nem titkolt szempontunk, hogy egyből látjuk azt, hogy kik azok, akik jól teljesítenek, és még mielőtt kikerülnének a munkaerő piacra, esetlegesen tudunk nekik gyakornoki pozíciót, diákmunkát ajánlani, és aztán később be is tudnak kerülni a csapatba. Természetesen ez csak egy lehetőség, de a hallgatók számára egy ilyen a későbbiekben a karrierjük szempontjából hasznos lehet. Van olyan kollégánk jelenleg is, aki egy régebbi óránkon keresztül lett gyakornok, most pedig már teljes állásban dolgozik velünk.

Ezen kívül, Magyarországon nem igazán tanítanak egyetemi környezetben Openstacket, és az üzemeltetési tudás hiánya a cégnek sem előnyös. Így ezen oktatás során lehetőségünk volt egy olyan tudást átadni a hallgatók számára, amely hasznos és releváns. Egy ilyen lehetőség a csapat számára is pozitív dolog. Ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk oktani egy témáról, az olyan részleteknek is utána kell nézni, amelyekben nem vagyunk teljesen biztosak. Ezen kívül az előadási készségeinket is tudtuk fejleszteni, ami szintén a hasznunkra tud válni, akár munkaszituációkban is.

Összességében egy nagyon jó együttműködés van a cég és az egyetem között, és én bízom benne ez tud majd folytatódni!